2003-ban és 2004-ben a víz hőmérséklete elérte a 31 fokot. Igaz, a csúcsot Siófoknál mérték, ahol mindnyájan tudjuk, 1 méteres mérés mélysége, de ha ott harmincfokos a víz, bárhová mehetünk, kellemes élményben lesz részünk.
A tél szerelmesei a hideg hónapokban is számos kikapcsolódási lehetőséget találhatnak a vízparton, ha az befagy.
Tudtad például, hogy 1962-ben a Balatont 110 napon át fedte összefüggő jégpáncél?
12 méter a legmélyebb ponton (Tihanynál), de 110 méteres is volt a kezdetek kezdetén, rettenetesen sok évvel ezelőtt.
179 település övezi a tavat, a lakosság száma pedig 155.000 körül mozog, mely szám a duplájára ugrik a nyári hónapokban megjelenő nyaralók révén.
A tó neve szláv eredetú mocsár szóból a blato-ból ered sekély mivoltára utalva, akárcsak a németek Plattensee kifejezése és Lacus Pelso latin megnevezés.
Ha keveselljük a vízmennyiséget, érdemes belegondolni, hogy a magyar tenger medrében: 1,9 milliárd köbméternyi víz van.
A tó leghosszabb mólója Fonyódnál található, ez 464 méter.
A Balaton vízminősége Európa szerte híres, ám a túlságosan tiszta állapot sem feltétlenül jó: kevés az alga, ezáltal a hal, a horgászok pedig nyilvánvalóan nem örülnek ennek a ténynek.
A valaha mért legmagasabb vízállás 195 centiméter volt, 1879-ben, akkor a tó ki is öntött.
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, nagysága 594 km². A tóban kb. 1800 millió köbméter víz van. A tó vízszintje folyamatosan változik, legutóbb 2003-ban volt vészesen alacsony.
A Balatonnak sok elnevezése létezett a történelem során. A rómaiak „Lacus Pelso”-nak nevezték, ami magyarul sekély tavat jelent. Hasonló a német Plattensee szó jelentése is. A magyar elnevezés valószínűleg a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered.
A Balaton vize kb. két évente cserélődik, s bár az iszapos talaj miatt sokan nem hiszik, a víz minősége kiváló. A Balaton rendelkezik Európa egyik legtisztább víztükrével.
A Balaton hossza kb. 77 km, szélessége 1,3 km és 14 km között változik. A Balaton parthossza 195 kilométer, s érdekessége, hogy már a rómaiak is szabályozták a vizét. A Balaton mai formáját a 19. században nyerte el a tó partján futó vasúti töltések kialakítása során.
A Balaton átlagos mélysége kb. 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi kútnál 12,5 méteres. A déli part jóval sekélyebb, itt kb. 300 métert is gyalogolhatunk a mélyvízig.
A Balatont a Zala-folyó táplálja, a felesleges vizet pedig a Sió-csatornán keresztül engedik le a Dunába.
A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog, ez annyi, mint a Francia Riviérán.
A Balaton sekély vizének köszönhetően hőmérséklete könnyedén eléri a 20 - 26 °C-ot. A tó vize és az iszapos talaj gyógyhatású, közvetlen környezetében számtalan gyógyforrás található, így már a 19. században kedvelt gyógyturisztikai célpont volt.
A Balaton és környéke a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, amelyet 1997-ben alapítottak. A park része a Tihanyi-félsziget is, amely 1952-ben lett hazánk első tájvédelmi körzete.